Üdvözlet ismét a sötétségből. “Néha az igazság nem hihető. De ez nem jelenti azt, hogy nem igaz”. Ezeket a szavakat mondja Christian Longo, a férfi, akit azzal vádolnak, hogy 2001-ben brutálisan meggyilkolta feleségét és 3 gyerekét. Az igazság és a hazugság közötti határvonal áll a valóság középpontjában, Michael Finkel újságíró memoárján és longóval folytatott beszélgetéseinek visszaemlékezésein alapul.,
A New York Times oknyomozó riportere, Michael Finkel (Jonah Hill) bemutatkozik nekünk, miközben kutatja a történetet, amely végül elbocsátásához vezet, miután kiderült, hogy gyorsan és lazán játszott a részletekkel, hogy egy hatásosabb történetet mutasson be. Hamarosan furcsa telefonhívást kap egy oregoni írótól (Ethan Suplee), aki tájékoztatja Finkel-t arról, hogy a nevét Longo (James Franco), a feltételezett gyilkos használja, akit nemrégiben Mexikóban fogtak el., Mint egy kegyvesztett újságíró, Finkel megragadja a lehetőséget, hogy kapcsolatba Longo, majd hamarosan a két erkölcsileg-fertőzött férfiak vannak zárva a pszichológiai hadviselés, ahol mi, a nézők nem biztos, csak az, aki használja ki ez a csodabogár “barátság”.
Hill és Franco a legrangosabb és legradikálisabb vígjátékaikról ismertek, és mindkettő sokkal “csendesebb” előadásokat nyújt, mint amire számítottunk tőlük. Bár ez egy kicsit szakaszon vásárolni Jonah Hill, mint egy neves író, Franco teljesen hűtés, mint egy manipulatív pszichopata., Franco annyira jó a szerepben, hogy legyőzi Hillt, ami aláássa azt, ami bonyolult macska-egér játék volt.
Franco ijesztő figura a tárgyalóterem tanúállványán, amikor elmondja a végzetes éjszakáról szóló verzióját, és ugyanilyen nyugtalanító nézni a Finkel-lel folytatott általános beszélgetést. A film egyetlen legjobb jelenete azonban akkor jön, amikor Felicity Jones felszabadítja az igazság haragját Franco Longo-ra. Ms. Jones egyébként kihasználatlan a legtöbb film, mint ő kapcsolata Finkel soha nem igazán feltárt.,
ahelyett, hogy bármilyen érdemi háttér, ami akár Finkel vagy Longo kullancs, mi inkább hagyjuk, hogy a saját feltételezések alapján a keretes magazin borítók, valamint a spurts Flashback. Így a film legnagyobb hibája, csalás minket a háttértörténet, ami segíthet megmagyarázni az egyébként érdekes beszélgetések/rangok között ez a két hibás urak egy lényegesen több hibás, mint a másik.
lehetetlen, hogy ezt ne hasonlítsuk össze Truman Capote “In Cold Blood” című filmjével és az azt követő filmekkel, amelyek írói tapasztalata alapján készültek: Capote (2005), and Infamous (2006)., Az igazság kinyújtása és hajlítása közös témák, csakúgy, mint az írók és a vádlottak érdekes és zavaró meglátásai.
vannak idők igaz történet jön ki, mint alig több, mint egy made for TV film, de a legjobb pillanatok több, mint pótolni, és Franco ábrázolása ragaszkodni fog akkor sokáig Finkel végül megérti, hogy ki és mit foglalkozik. Emlékeztet arra is, hogy vannak olyan emberek, akik “annyira akarják az igazságot”, hogy “hazudnak, hogy megkapják”. Próbáld ezt egy kacsintással mondani.