vizsgálati érvényesség

egy kutatási tanulmány érvényessége arra utal, hogy a vizsgálati résztvevők eredményei mennyire reprezentálják a tanulmányon kívüli hasonló egyének valódi eredményeit. Ez az érvényességi koncepció a klinikai vizsgálatok minden típusára vonatkozik, beleértve a prevalenciát, az egyesületeket, a beavatkozásokat és a diagnózist. Egy kutatási tanulmány érvényessége két területet foglal magában: belső és külső érvényességet.,

a belső érvényesség meghatározása az, hogy a megfigyelt eredmények milyen mértékben képviselik az igazságot a vizsgált populációban, így nem módszertani hibák. Példánkban, ha a szerzők támogathatják, hogy a tanulmány belső érvényességgel rendelkezik, arra a következtetésre juthatnak, hogy a hajlamos helymeghatározás csökkenti a súlyos ARDS-ben szenvedő betegek mortalitását. A tanulmány belső érvényességét számos tényező veszélyeztetheti, beleértve a mérési hibákat vagy a vizsgálatban résztvevők kiválasztását, a kutatóknak pedig gondolkodniuk kell ezen hibák elkerülése érdekében.,

a vizsgálat belső érvényességének megállapítása után a kutató megítélheti annak külső érvényességét azzal, hogy megkérdezi, hogy a vizsgálati eredmények más körülmények között vonatkoznak-e hasonló betegekre vagy sem (1.ábra). A példában azt szeretnénk értékelni, hogy a klinikai vizsgálat eredményei vonatkoznak-e más ICU-kban szenvedő ARDS-betegekre. Ha a betegek korai, súlyos ARDS-ben szenvednek, valószínűleg igen, de a vizsgálati eredmények nem alkalmazhatók enyhe ARDS-ben szenvedő betegekre., A külső érvényesség arra utal, hogy a vizsgálat eredményei a napi gyakorlatunkban a betegek számára általánosíthatók, különösen a minta által képviselt populáció esetében.

Belső és külső érvényesség.

a belső érvényesség hiánya azt jelenti, hogy a vizsgálat eredményei eltérnek az igazságtól, ezért nem vonhatunk le következtetéseket; ezért, ha a vizsgálat eredményei belsőleg nem érvényesek, a külső érvényesség irreleváns.,2 a külső érvényesség hiánya azt jelenti, hogy a vizsgálat eredményei nem alkalmazhatók a vizsgálati populációtól eltérő betegekre, következésképpen a vizsgálat során más klinikusok által vizsgált kezelés alacsony elfogadásához vezethetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük