az egyik nehézség a kifizetések felosztása, mivel senki sem követelheti a zero létrehozásának kizárólagos “tulajdonjogát”. Megkértem a” matematika története ” osztályomat, hogy dolgozzon ki egy pontos bontást zero származása alapján, valami, ami, véletlenül,éppen megvitattuk, amikor a szén társkereső hírek törtek. Nem váratlanul, India jártak a legjobban, 42 százaléka a bevételek, bár a diákok rendezte osztani a szomszédos országok — végül is, a kéziratot találtak, ami most Pakisztán (már hallom is az Indiai miniszterek howl a tiltakozás).,
Babilon végül 18 százalék, amely ha kiosztott Irak, A mai ország a helyét, lehet, hogy csak kompenzáció az évek háború elviselt. Görögország jött a következő, meglepő 15 százalékkal – talán az osztályom úgy érezte, hogy az ország minden más matematikai hozzájárulása miatt rövidre vált. A Maják jutalékos 14 százalék, ami azt jelenti, hogy Mexikó a gördülő annyi pénzt a részét, hogy talán ez az egyik sürgetik (fizetett) egy fal. Az én osztályom leginkább baloldali csoport kijelentette, hogy egyáltalán nem fizeti ki a pénzt, ” hogy ne ösztönözze a kapitalizmust.,”
természetesen a gyakorlat sok okból tiszta fantázia volt; bármely kompenzációs rendszer érkezéskor halott lenne a “jóvátétel” említése alapján.”És mégis kiemelte, hogy voltak olyan kultúrák és népek, amelyek nullát szültek, akiknek a leszármazottai talán most nem teljesítenek olyan jól. Ha nem pénzügyi ellentételezés,van-e legalább valamilyen fokozott etikai felelősségük velük szemben?
Ha igen, az elsődleges onus a technológiai vállalatokra eshet, vitathatatlanul az erőforrás legnagyobb felhasználóira., A díjcél jelenleg India, a Microsoft, a Google és a Facebook is azon fáradozik, hogy hatalmas népességét online is megjelenítse. Ezek az óriások lehet rámutatni, hogy ők már, hogy önzetlen kínál ingyenes csatlakozás, programokon keresztül, hogy dugja be a vidéki területeken, éltet a gazdaság átalakítani az országot — pedig csak az történt, hogy adjunk több száz millió potenciális ügyfelek számára, hogy a névsorokat a különböző hirdetések, illetve e-termékek. Lehet-e véletlen, hogy a Microsoft például a jövőbeli felhőszolgáltatásokba, a kiberbiztonságba és az indiai e-kereskedelembe is komoly beruházásokat eszközölt?